Tovább emelkedett a termőföldek ára 2021 első három negyedévében, a szántóföldek fajlagos ára a legtöbb régióban megközelítette, Közép-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon meg is haladta kétmillió forintot. A szántók és a gyümölcsösök kivételével a többi művelési ágban gyorsult a hektáronként fizetendő összegek növekedése, az erdők és fásított területek esetében volt a legnagyobb, 15,8 százalékos az áremelkedés 2020-hoz képest - derül ki a Takarék Indexből, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank kutatásából.
Majdnem hárommillió forintba kerül átlagosan egy hektár szőlő a Balatoni borrégióban, ez a legdrágább térség a hazai bortermő területek között. De nemcsak szőlősök, hanem lakóingatlanok ára is borsos: a Balatonfüred-Csopaki borvidéken kérik átlagosan a legtöbbet a lakásokért és a házakért, tavaly négyzetméterenként csaknem 660 ezer forintot. Ez az ár éppen félmillióval több mint a legolcsóbb, Tokaji borvidéken. A legdrágább és a legolcsóbb bortermő település között pedig több mint tizennyolcszoros a különbség - a Takarék Index legújabb elemzésének adatai alapján.
A Balaton és a Velencei-tó környékén lévő ingatlanok árából a legkönnyebb Budapesten vagy a fővárosi agglomerációban ingatlant venni – derül ki a Takarék Index elemzéséből. A magyarországi járások 80 százalékában azonban a lakás értékéhez még legalább ugyanannyit hozzá kell tenni egy azonos méretű fővárosi otthon megvásárlásához, és vannak olyan járások, ahol az ingatlanok átlagos értéke a budapesti otthonok árának 20 százalékát sem éri el.
Jelentős kereslet élénkíti az újlakás-piacot, így hoz emelkedő árakat 2022-ben, amiben nagy szerepe van a családtámogatásoknak és a zöldhitel programnak. A használt lakások iránti kereslet is élénk maradhat, amit a befektetési célú vásárlók visszatérése is segíthet. A Takarék Index elemzői átlagosan 5-7 százalékos drágulással számolnak, de az új lakások esetében ennél magasabb, 8-10 százalékos emelkedés valószínű. A társasházépítések fő helyszíne a főváros, de népszerű marad a nagyvárosi agglomeráció és a Balaton környéke is.
Az idei év legfontosabb lakáspiaci trendjei, illetve a 2022-es várakozások összefoglalása szerepel a legfrissebb Takarék Index elemzésben. E szerint, elsősorban a vidéki családi házak építése ugrott meg idén a hazai lakáspiacon, a társasházprojektek lassabban indultak be az áfacsökkentés nyomán. Az első félévben megugrott az adásvételek száma, és az árak is kilőttek az év elején. A bérlakáspiac lassan kezdett el magára találni, Budapesten még jóval a járvány előtti árszint alatt volt. Jövőre lassulhat a használt lakások árának növekedése, az új lakásoké azonban tovább drágulhat.
Úgy tűnik, hogy a legtöbb családi házat építő, vagy új lakást vásárló a vidéki városokat és községeket vette célba: jóval több új építési engedélyt adtak ki az ilyen településtípusoknál 2021 első három negyedévében, mint Budapesten. Az építési engedélyekből azonban még nem látszódik egyértelműen, hogy más nagyvárosokból érkező migráció, vagy inkább a már ottani, helyi lakosok építési kedve eredményezi a házépítési hullámot a kisebb településeken. Az elmúlt időszak változásait tekintve azonban érezhető a nagyvárosok agglomerációinak az "újra felfedezése". A Takarék Index adatai arra is rávilágítanak, hogy a legtöbb társasházi új lakás viszont a Balaton közelsége miatt Somogy megyében épül, második helyen Pest megye áll, de nem sokkal marad le Győr-Moson-Sopron megye sem.
A nyugati országrész és a főváros kedvezőbb helyzetét mutatja a Takarék Index 2021-es élhetőségi rangsora, amely járásonként veti össze a többi között az oktatási, egészségügyi, kulturális és vásárlási lehetőségeket. Budapesten a legkedvezőbb az összkép, az első tízben még hét dunántúli és két tiszántúli járás található. A bűnözésben vagy a megfizethetőségnél a főváros rosszul szerepel.
Nagyon kevés hazai ingatlan felel csak meg az új lakásoknál a jövő júliustól elvárt energiahatékonysági szintnek, a Takarék Index adatai szerint 2016 és 2020 között csak a lakó- és szállásjellegű ingatlanok 2,6 százaléka kapott ilyen minősítést. A fővárosban és több nyugati megyében jobb a helyzet az átlagnál, míg Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyében a legrosszabb. Nem csak a magyar ingatlanok energiahatékonyságával van probléma, Európa több országában hasonlóan rossz a helyzet, pedig a korszerű ingatlanokkal jelentősen lehet csökkenteni a rezsiköltségeket, és mérsékelhető az ország energiaszükséglete is, mivel a háztartások a legnagyobb energiafogyasztók.
Még a tavalyi átlagos hozamszinttől is elmarad az idei, a befektetési célú lakóingatlan-vásárlásoknál a Takarék Index elemzése szerint. A használt lakások esetében csökkent a sajáttőke-arányos nyereség, míg a fővárosi új lakások esetében stagnált. A legnagyobb hozamot vidéki használt ingatlan vásárlásával lehet elérni, a budapesti belvárosi lakásokkal a legkisebbet, 4 és 9,5 százalék között mozognak az átlagos értékek.
A koronavírus-járvány nemcsak Magyarországon, hanem más európai országokban is átírta a lakáspiaci trendeket. Spanyolországban a világjárvány erős visszaesést hozott, és Olaszországban is jóval kevesebb lakóingatlan cserélt gazdát tavaly. Franciaországban és az Egyesült Királyságban a kereslet ugyan csökkent, de az árak a pandémia alatt is nőttek. A Takarék Index elemzése azt vizsgálta, hogy hogyan hatott a járvány a lakáspiacokra négy európai országban, valamint Magyarországon. Közös tendencia, hogy a fővárosokban stagnált vagy csökkenésbe fordult az árnövekedés, valamint a családi házak iránti kereslet mindenhol nőtt a korábbi évekhez képest.
Ahogy a lakásárakban, úgy a fizetésekben és a foglalkoztatási szektorokban is hatalmas a különbség országszerte. Mégis úgy tűnik, hogy hiába a fővárosi bérelőny, egyáltalán nem egyszerűbb Budapesten lakáshoz jutni a relatíve magasabb lakóingatlanárak miatt - leszámítva egy iparágat. A pénzügyi szektorban dolgozók körében az ország több része is megelőzi a fővárost, vagyis az átlagárak alapján egyszerűbb a fővárosban dolgozni és lakást vásárolni, mint mondjuk Vas, vagy Pest megyében.
A Takarék is kiadta a legfrissebb, 2020 második negyedévére vonatkozó lakásárindexét. Az elemzésből kiderül az is, az ingatlan-adásvételek számának növekedésére, az újlakásépítések felfutására, valamint, hogy mekkora lakásár-változásra lehet számítani az idei évben. Az előrejelzés alapján az elmúlt évekhez viszonyítva visszaesik a befektetési célú ingatlanvásárlás, a fennmaradó home office miatt pedig csökkenhet a belváros lokációs prémiuma.
Jövő héten kihirdetik a felvételi ponthatárokat és megkezdődik a roham a bérelhető, vagy megvásárolható ingatlanokért. A járvány hatására Budapesten könnyebb helyzetbe kerülhetnek a bérleményt kereső egyetemisták, ugyanakkor a fertőzésveszély elkerülése érdekében csökken a kollégiumi férőhelyek száma. A fedezeti időtávok, amelyeken túl már érdemes vásárolni bérlés helyett, jelentősen növekedtek. Budapesten, 3 éves alapképzéssel számolva, már csak kivételes esetekben éri meg vásárolni. A Takarék Index elemzői szerint a legtöbb vidéki egyetemi város sem sokkal meggyőzőbb, de Pécsen vagy Miskolcon továbbra is kedvező a helyzet a vásárlásra, akár még 3 éves időtávra is.
A hazai lakáspiac lendülete egyértelműen a megtorpanás jeleit mutatta 2019 utolsó negyedévére, korábban már bemutattuk, hogy a KSH másfél százalékos csökkenést, míg az MNB stagnálást tapasztalt a negyedéves országos lakásárak dinamikájában 2019 végére. Az előzetes Takarék Index adatai szerint is az árak az előző negyedévhez képest csökkentek országos viszonylatban, valamivel azonban erőteljesebben, mint amit a másik két intézmény számai tükröznek. A negyedéves csökkenés az éves növekedés ütemét is mérsékelte, a Takarék indexe szerint 8 százalékos volt 2019 utolsó negyedéve és 2018 vége között a lakások országos áremelkedése.
Változások előtt állhat a lakáspiac: úgy tűnik, hogy 2019-ben véget ért a száguldás. Míg az elmúlt években jelentős lakásár-emelkedés szemtanúi lehettünk, a TAKARÉK Index értéke a 2014 első negyedéves mélypontról 2019 második negyedévéig összesen több mint 120 százalékkal emelkedett, vagyis a lakások értéke több mint a duplájára nőtt, addig 2019 a folytatást illetően számos bizonytalanságot hozott. Egyelőre az első félévről állnak rendelkezésre adatok, amelyek alapján úgy tűnik, hogy változások előtt állhat a lakáspiac, illetve szintén ezt erősítik az előzetes harmadik negyedéves információk is.
A felvételi ponthatárok kihirdetését követően idén is sok diák számára kezdődik meg a roham a bérelhető, vagy megvásárolható ingatlanokért. A fővárosban az árak emelkedése tovább folytatódott az utóbbi két évben, sok kerületben a 20 százalékot is meghaladta a drágulás mértéke. A Takarék Index elemzői szerint ugyanakkor a fővárosihoz képest az árak jóval alacsonyabbak lehetnek a legnagyobb egyetemi kampuszoknak helyet adó vidéki városokban. Az elemzés alapján Budapesten és vidéken is lehetnek olyan területek, ahol még mindig jobban megéri vásárolni, mint bérelni.
2035-re sorjázni fognak a térségben.
Ismét légi és tüzérségi csapást mértek a Gázai övezet középső részére.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Szerinte ez elérné a kívánt hatást.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
